Az Utazás 2011 belföldi díszvendége Győr lesz. Szinte mindenki járt már a kisalföldi megyeszékhelyen - ha máshogy nem is, az M1-es autópálya elkerülő szakaszán - de vajon tudjuk-e honnan ered a város neve, vagy mit érdemes megnézni, ha mégis úgy döntenénk, hogy az osztrák utunkat egy rövid pihenővel itt megszakítanánk? Megpróbálok pár hasznos és érdekes tényt összeszedni a városról, hátha valakinek pont ezért lesz kedve ide ellátogatni!
Győr a Mosoni-Duna, a Rába és Rábca torkolatánál fekszik, ezért nevezik a „folyók városának” is. A Duna mellett kialakult fontos római útvonal kötötte össze Aquincumot (Óbudát) Vindabonával (Béccsel), aminek mentén alakult ki Arrabona (Győr) városa is. Mai nevét kétféle módon szokták magyarázni: az egyik álláspont a római névből származtatja, míg a tudósok másik fele az első várispánt Geur lovagot tartja a város névadójának.
Bécsikapu tér
forrás: flickr - Istvan
A térségben történelme során a városnak mindig meghatározó szerepe volt. A római korban a provinciát védő castrum (vár) mellé polgárváros is települt, majd Kr. u. 430 körül hun fennhatóság alá került, később az Avarok szállták meg. Az Avarok uralmát a Frankok törték meg. A megjelenő honfoglaló magyarság ilyen népességet talált a Kisalföldön. Az államalapítás idején Szent István püspökséget alapított és székesegyházat építtetett. A megyerendszer kialakításakor Győrt székhellyé tette, várispánsággal az élén.
Győr bővelkedik a látnivalókban, legyen szó akár épített-, akár muzeális értékekről; a város a román alapokon álló barokk bazilikától az eklektikus középületeken át a modern építészet kiváló alkotásaiig kínál látnivalót. A belváros barokk magjának rekonstrukcióját a műemlékvédelem Europa Nostra-díjával is elismerték.
A belváros történelmi korokat idéző templomai, palotái, múzeumai, jellegzetes sarokerkélyei, a szűk közök sétára hívogatják a látogatót. A győri és a Győr környéki egyházi műemlékek az ezer éves kereszténység emlékei. A Káptalandombon álló Bazilika (basilica minor) és Püspökvár a nyugat-magyarországi katolicizmus szimbólumai. A Bazilikában található, vérző könnyeket ejtő Szűzanya képéhez hívők sokasága zarándokol el minden évben. A Bazilika féltett kincse továbbá az „Aranyfej”, Szent László hermája. A Szent László-kultusz, a közös győri és pannonhalmi bencés hagyományok ápolása komoly lehetőségeket rejtenek az egyházi turizmusban is.
a Városháza
forrás: flickr - tm_boris
Akik pedig kirándulni vágynának a város körüli erdők és mezők remek lehetőséget nyújtanak erre is, míg a passzív pihenés szerelmeseit az a különleges összetételű gyógyvíz várja, amely kénhidrogénes összetételével nagy hasonlóságot mutat a hévízivel. Az újonnan megnyílt Rába-Quelle Fürdő lehetőséget teremt az aktív pihenésre, gyógyulásra.
Kíváncsian várjuk, hogy az Utazás Kiállításon milyen programokkal mutatkozik be a város, hiszen eddig is remek fesztiválok várták a látogatókat, és reméljük ez a jövőben sem lesz máshogy.
