Sok kérdés merült fel az Üdülési Csekket leváltó Széchenyi Pihenő Kártyával kapcsolatban, de annak ellenére, hogy július 1-től egy áprilisi kormányrendelet alapján be fogják vezetni, igen keveset tudunk róla. Nemrég azonban megjelent a kártya kibocsátásával és felhasználásával kapcsolatos szabályozás, ha nem is feltétlenül a legérthetőbb módon, de sok kérdést végre megválaszol. Ugyan számunkra még mindig sokkal szűkebbnek tűnik a felhasználhatóság köre, mint az Üdülési csekké, de bízunk benne, hogy akkora visszaesést mégsem okoz majd a belföldi turizmusban.
A kormány rendeletben szabályozta a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályait. E szerint a kártyát műanyag azonosító (elektronikus utalványkártya) formájában kell kibocsátani, amely kizárólag a támogatásban részesülő munkavállaló, annak - a Ptk. szerint meghatározott - közeli hozzátartozója és élettársa, a munkáltatója, valamint a szolgáltató azonosítására szolgál. Tehát elektronikus-pénz tárolására, vagy közvetlen fizetési műveletek végrehajtására nem alkalmas.
Csak azt teszi lehetővé, hogy használatával a támogatás céljának megfelelő szolgáltatások, a jogosultak számára igénybe vehetők legyenek. A kártya használatakor a szolgáltatók az elfogadott utalványt az elfogadóhelyi terminál segítségével elektronikusan továbbítják, ami alapján az intézmény azt számukra beváltja.
A támogatás juttatása során a munkáltatók elektronikus utalványokat vásárolhatnak a kártya kibocsátására jogosultsággal rendelkező gazdasági társaságtól. Az utalvány vásárlás és az utalványok rendelkezésre bocsátása a munkavállaló számára egy időben több munkáltatótól is történhet. A munkavállaló a közeli hozzátartozói és élettársa részére társkártyát is igényelhet, ekkor az élettársi kapcsolat fennállását nyilatkozattal kell igazolni. A hozzátartozót a munkavállalóval megegyező jogosultságok illetik meg.
A szolgáltatók – a kártyával azonosított elektronikus utalvány elfogadása esetén – kizárólag a tevékenységi körükbe tartozó belföldi szolgáltatásokat nyújthatják. Ezek közé tartozik a szálláshely-szolgáltatás, az éttermi és mozgó vendéglátás, a belföldi utazásszervezés (belföldi előre összeállított utazási csomagok értékesítése), az egyéb humán-egészségügyi ellátás, az előadó-művészet, a múzeumi tevékenység, a növény-, állatkert és természetvédelmi terület működtetése, a vidámparki, szórakoztatóparki tevékenység, a máshová nem sorolt egyéb szórakoztatás, a szabadidős tevékenység, a fizikai közérzetet javító szolgáltatás, a testedzési szolgáltatás és az egyéb sporttevékenység.
A szolgáltatók a kártyán a jogosultak rendelkezésére álló elektronikus utalványt készpénzre, vagy készpénz-helyettesítő eszközre nem válthatják át. Az utalvány beváltása a szolgáltatóknál elhelyezett elektronikus elfogadóhelyi terminálon, az intézmény által kialakított központi internetes felületen, vagy a szolgáltató által kialakított saját internetes utalványbeváltási felületen keresztül történhet.
A kártyát kibocsátó intézmény köteles elérhetővé tenni a munkavállalók részére a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás forgalmának és egyenlegének internetes lekérdezését, egyedi tranzakció és forgalmi időszaki bontásban, valamint a személyes elektronikus utalvány nyilvántartás egyenleg lekérdezhetőségét telefonon. A rendszerben nyilvántartott rendelkezésre álló összeg tehát bármikor ellenőrizhető. Ezen túlmenően, a kibocsátó intézmény minden alkalommal köteles értesítést küldeni a munkavállaló részére, amikor a munkáltatótól támogatás érkezik az elektronikus utalvány nyilvántartásra.
Az adott naptári évben juttatott elektronikus utalványokat a következő év december 31-ig kell felhasználni. A fel nem használt elektronikus utalványok lejártnak minősülnek, amelyek ellenértékét az intézménynek nem kell sem visszafizetnie a munkáltatónak, sem kifizetnie a munkavállaló részére.
A Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának részletes szabályait tartalmazó rendeletet a Magyar Közlöny április 12-én megjelent, 38. száma tartalmazza.
További információk a SZÉPről ITT.
Forrás: TTG
